Advent táján sokan több időt töltünk a konyhában, a gasztroblogokat bújva, az üres falat nézve merengve, hogy mit főzzünk, süssünk, készítsünk a családnak, a barátoknak, kollégáknak. Bennem ilyenkor kettős vágy van. Kipróbálni valami újat, és nem evezni új vizekre, mert kiszámíthatóan finom menüt akarok az asztalra tenni. Ezért mindig kipróbálok valami újat, és a legtöbb dolog a jól bevált, begyakorolt recept szerint készül. Így bővül a repertoár évről évre, így lett a saját készítésű szaloncukor, a gesztenyekrém leves, a lazacos halleves, a cantuccini, a sok-sok gyümölccsel készült forralt bor, a sütőtökös-étcsokis bejgli, a sütőtökös kuglóf, a csokis-narancsos mascarpone krém az adventi vendégségek megszokott menüje.
Az ünnepekben számomra a visszatérés, az ismétlődés, a hagyomány különösen fontos. Felelevenítem a nagymamám süteményeit (igyekezve kikerülni a cukorsokkot), megteremtve a saját rituáléinkat, keresve helyemet a családi ünneplésben.
Az aromaterápia ilyenkor is a legjobb barátom. Az illóolajok belsőleges használatában én nagyon óvatos vagyok, de a citrusokkal nem lehet mellé lőni. A bio édesnarancs és a bio citromhéj illóolajokat rengeteget használom a konyhában. Mindig van otthon, cserébe van egy nagyfokú bizonytalanság abban, hogy átlag hétköznap kapok-e bio narancsot, vagy bio citromot. Nyáron pedig egészen biztos, hogy csak illóolajat használok narancs és citromhéj helyett (desszertekbe, limonádéba). Sok ételben azért használom az illóolajat, mert nem akarom kihalászni a fűszerdarabokat, vagy a reszelt citrom/narancshéj textúrája nem hiányzik az ételből.
Az illóolajokat a konyhában hőkezelés nélkül használom. Krémekbe, sütés nélküli süteményekbe, porcukorba a vaníliarúd mellé, szaloncukorba, bon-bonokba, fűszervajba, salátaöntetbe, forralt borba már a főzés után, kávéba, kakaóba, teába, krémlevesekbe a leves elkészülte után.
Kávéba, kakaóba fejenként 1-1 cseppet teszek. A legcsodásabb élmény, ha a tejet, növényi tejet felhabosítom egy csepp édesnarancs illóolajjal. Egyszerűen mennyei élmény, és egy narancsos kakaóval kezdeni a napot, vagy egy zűrös bölcsis, ovis délutánt egy babacsínóval zárni, az a kompetens szülői életérzés maga.
Teába, forralt borba mézben elkeverve teszem az illóolajokat. Itt bátrabban kísérletezhetünk. Használható a kardamom (max 1 csepp egy nagyobb adagba), a ceyloni fahéj, a szegfűszeg (óvatosan bánva vele), az édesnarancs, a mandarin, a gyömbér illóolaja.
Házi szaloncukorba, bonbonba 10-15 csepp édesnarancsot is teszek, egy 250 grammos mascarpone krém szintén 10 csepp illóolajat bír el. Egy tábla étcsokit megolvasztok vízgőz felett, azt habverővel összekeverem a mascarponéval és a legvégén teszem bele az édesnarancs illóolajat.
Húsokhoz, halakhoz készített fűszervajba az orvosi zsálya, a rozmaring ct. cineole, a citromhéj illóolaja passzol. Kísérletezni kell, először mindenképp csak 1-1 cseppel.
Krémlevesekbe is gyakran teszek gyömbér, vagy édesnarancs illóolajat (gyümölcslevesekbe, sütőtökkrém levesbe, gesztenyekrém levesbe).
Az illóolaj nem több, mint a fűszer, amiből kinyerik, csak egy más módja az élet és az ételek színesebbé téltelének. Utazásnál nem viszek magammal fűszereket, de illóolaj minden esetbe van nálam. Van, amit azért használok, mert bio alapanyag, van, amit azért, mert tudom, hogy úgysem fogom megtalálni az összes szegfűszeget pürésítés előtt.
Kísérletezzetek, mert az élet annyival több, mint a megszokások.
