Szombaton egy órát álltam a metsző északi szélben, a vidéki trágyaszagban, miközben a lányaim lovagoltak és a lovasoktató egy másik szülővel arról értekezett, hogy bezzeg régen minden jobb volt. Igyekeztem nem belefolyni a beszélgetésbe, mert az asszertivitás lécemet nem ütötte meg, és nem akartam helybe menni a pofonért, de elgondolkoztam hosszan, hogy bezzeg régen milyen is volt?
Részben vidéken nőttem fel, ez tudom, hogy egy nagy szűrő, de eszembe jutott a tejes pult a savanyú tejszagú tejeszacskóival, a háztartási bolt, ami praktikusan egy garázs volt, ahol a hypo és az arckrém egy lépésnyire volt egymásról, hogy a szárnyas betét megjelenése a polcokon mekkora könnyebbséget hozott, a kozmetika (az összes), ahol három ágyon egymással párhuzamosan kezelték a Vendégeket. A magánélet szentségét, a szakmai titoktartást ott bedarálta az úgyis mindent tudunk rólad életérzés.
Ma ijesztő a globális felmelegedés hatása, elbizonytalanító a túl sok lehetőségből választás kényszere, tévutakra vihet a FOMO, az eddigi közepes jólét pillanatok alatt elinflálódik, mintha túl sok lenne minden, minden téren túl nagy a zaj, és túl sok mindenre kell nemet mondanunk, hogy valamire igent felelhessünk.
A bezzeg régennel szemben a bezzeg mostban azt látom lehetőségként, hogy ha döntök (és ezt most megtehetem) bizonyos értékek mellett, az a világ lehetőségeinek másik 80%-át kizárja, amit én egyszerűsítésként élek meg.
Most dönthetek, mert lehet, mert szabad, hogy vigyázok a saját és a családom egészségére. Ezzel az életmódomban helyet kap a rendszeres mozgás, a rendszeres és jó alvás, a számunkra egészséges étkezések, a sok folyadék (víz és üres tea), a testi, lelki feltöltődések (élő, kortárs kultúra, a baráti kapcsolatok ápolása), az önmérséklet, az azt kenem kívülről magamra, amit meg is ehetnék gondolata.
Az értékeim kizárnak rengeteg mindent, amit már nem kell mérlegelnem, és beenged egy sokkal szűkebb, de mélyebb tartalmat, amiben elmerülhetek, bővíthetem a tudásom, a tudatosságom. Számomra az aromaterápia egy ilyen döntés volt, ami kizárta a szintetikus babaápolási termékeket, a fájdalomcsillapítókat és görcsoldókat, nyugtatókat, a szteroidos krémeket, a szintetikus illatanyagokat, és ezzel a kozmetikumok nagyon jelentős részét.
Visszatérve a lovardához (ami lehetne egy kirándulás, egy kutyasétáltatás, egy egész napos ügyintézés), az egy órás szél kifújt belőlem minden vizet, kiszáradt szájjal, kiszáradt kézzel, kiszáradt arccal értünk haza. Ilyenkor nekem a legjobb instant gyógyír egy meleg leves és egy nagy bögre meleg tea.
Ezután jöhet a kezem és az arcom. A kezemet rendszeresen radírozom. A testradír végtelenül egyszerű. Bármilyen hidegen sajtolt olajba (sárgabarackmag olaj , kókuszolaj, szezámolaj annyi finomra őrölt sót teszek, hogy egy masszát kapjak, és ezzel átdörzsölöm a testemet (vagy ez esetben csak a kezemet). Ha kék esszenciát teszek bele (teljes testre 10-15 cseppet), az a lelkemnek és a bőrömnek is nyugtató hatású.
Az arcomat a Hungarian Spring arcradírral tisztítom meg, utána bekenem az ajkaimat finom masszírozó mozdulatokkal a UNIQ balzsammal, és felteszem a Hungarian Spring Pezsdítő krémmaszkot 10 percre. A maszk lemosása után arcolajat használok a Flora arcpermettel benedvesített bőrömre (nekem télen az Ardonia arcolaj a kedvencem, mert táplál, a bőség és a védelem illatát adja), majd bőven használom a Hungarian Spring Gazdag Tápláló krémet. Miután az arcommal jól bántam, a kezemet benedvesítem, és a UNIQ balzsammal átmasszírozom. Ha szükséges, többször benedvesítem a kezem, és addig masszírozom a kézfejemet, amíg be nem szívja az összes balzsamot. Nap közben pedig többször használom még a Panarom valamelyik kézkrémjét.
Sokszor hangsúlyozom a Vendégeimnek, hogy nem az a csodatermék, amit elég egyszer használni és hatásos (mert ilyen nincs), hanem az, amit annyira szeretek, hogy örömmel használom gyakran (és hatásos). A természetes kozmetikumok akkor fejtik ki hatásukat, ha rendszeresen használom őket. A bőrradírt és a pakolásokat hetente, az arcolajat, arckrémet, testolajat naponta, a kézkrémet, ajakápolót naponta többször. Tél végén ez fokozottan igaz. A testünk el van fáradva, ki van merülve, több táplálásra vágyik, mint az év más időszakában.
Szerző: Böröcz Bori
